2013. február 1., péntek

Virtuális séta Londonban


London olyan hatalmas és megannyi érdekes látnivalót kínál, hogy lehetetlen egyetlen út során mindent megnézni és igazán megismerni a várost.


Amit mindenképpen látnod kell: - Ha csak egy rövid hétvégét, vagy üzleti utad délutánját tudod városnézésre szánni, akkor ezeket próbáld programodba sűríteni.

City Cruises Thames River Cruise sétahajóival a Temzén
A temzei sétahajózás kétségtelenül az egyik legpihentetőbb módja, hogy London nevezetességeinek nagy részét a sétahajók nyitott fedélzetéről vagy - rossz idő esetén - a panorámaablakok mögül megcsodáld.
Ha a Big Ben árnyékában, a Westminster Apátságtól néhány lépésre levő Westminster-mólónál szállsz hajóra, a folyó túloldalán láthatod a County Hall épületét, mely jelenleg a London Aquariumnak ad otthont, és kicsit arrébb a Millennium Kereket, vagy ahogy inkább ismert, a London Eye-t.
Áthaladva a Hungerford gyalogos hidak és a Charing Cross vasúti híd alatt, feltűnik a déli parton a Royal Festival Hall és az OXO Torony, az északi oldalon pedig először a Kleopátra tűjeként emlegetett obeliszk, majd – a Waterloo-híd és a Blackfriars-hidak között – a Somerset House és London pénzügyi központja, a City.
A lenyűgöző vonalú Millenniumi Gyalogoshídnál észak felé pillantva a Szent Pál Székesegyházat, míg délre a Tate Modern Múzeum meghökkentő épületét és a Wannamaker által újjáálmodott Shakespeare Globe Színházat láthatod. A déli partnak a Southwark-híd környéki része a történelmi Southwark, amely folyóparti pubjairól és a harmadik legnagyobb londoni székesegyházról híres.

A London Hídon túl az egyik parton felbukkan a Tower és a Tower-híd világhírű sziluettje, míg a másikon a HMS Belfast nyugdíjas csatahajót csodálhatod meg.
Lejjebb a Temzén a dokkok világa következik: északon a történelmi Wapping és Limehouse, délen a Bermondsey és Rotherhithe. A dokkok nagy része az elmúlt évtizedekben eltűnt, míg a megmaradtak a yachtok és hétvégi hajósok világává vált. De betérhetsz itt olyan híres pubokba is, mint a Mayflower, az Angel és a Grapes.
Amint elérjük a Canary Wharf-ot, a Docklands új kereskedelmi arca tárul elénk: új épületek, mely a kereskedelem és a szórakoztatás céljait szolgálják.
Aztán a történelmi Greenwich következik, ahol olyan nevezetességekbe látogathatsz el, mint a Nemzeti Tengerészeti Múzeum, a híresen gyors klipper, a Cutty Sark (illetve jelenleg csupán annak helye...), a Régi Királyi Obszervatórium, a Királynő Háza, a Legyező Múzeum és még sorolhatnánk.

LÁTNIVALÓK:
Trafalgar Square (Trafalgar tér)
Talán a világ egyik legismertebb, állandóan nyüzsgő tere, amely a londoniak számára mindennapi találkozó hely, helyet ad sok jeles nap (Karácsony, Újév) és győztes sportesemény ünneplésének, valamint számtalan politikai rendezvénynek is.
A teret uralja a középen álló Nelson oszlop, valamint a két szökőkút. A teret északról a Nemzeti Képtár lépcsősor övezte terasza zárja, amióta 2003-ban a tér északi végét és környékének forgalmát újratervezték.


Keleti oldalán áll a St Martin's-in-the-Fields templom, a South Africa House, nyugatról a Canada House határolja. A City felöl a Strand, délről a Whitehall fut a térbe, délnyugat felöl az Admiralitás boltívén keresztül csatlakozik a Mall.
A minden nap működő két szökőkút 1845-től kellemes színfoltja a térnek, bár a sellők, delfinek és tritonok csak később kerültek helyükre.

Tower Bridge (Tower-híd)
A képeslapokról jól ismert híd, mely London egyik jelképe, nem is olyan öreg, mint gondolnánk: 1886-94 között épült. Történetéről tudni kell, hogy felépüléséig a London Bridge-től csupán nyugatra álltak hidak, attól keletre nem. A XIX. század elején London keleti része azonban olyan forgalmas lett, hogy tarthatatlanná vált, hogy a gyalogosok, járművek csak több órás késedelemmel jussanak át egyik partról a másikra.

A londoni városi tanács 1876-ban pályázatot írt ki egy olyan híd terveinek elkészítésére, melynek felépítése nem akadályozná a folyami forgalmat. A pályázatra 50 pályamű érkezett, közötte 1884 októberében a városi építész, Horace Jones és társa, John Wolfe Barry győztes pályázata.
Nyolc év, öt fővállalkozó és 432 építőmunkás kellett ahhoz, hogy a híd felépüljön.
A folyómederbe ágyazott két pillér viseli a híd 11 000 tonnás acélvázát, melyre portlandi kőből és granitból épült a híd „ruhája". Két tornya a középkor szokásai szerint házakkal beépített hidakat idéz, vörösesbarna kőtömegükön a fehér ablakkeretek, erkélyek, tornyocskák gótikus jelleget kölcsönöznek a hídnak.
A híd tulajdonképpen kettős híd: az alsó híd felnyitható, alatta tengerjáró hajók is elférnek. Eközben a gyalogosok a 43 méter magas felső hídsoron is közlekedhetnek. 1894-ben a Tower-híd volt a legnagyobb felnyitható híd a világon.

Akkor még gőzgépek termelték az emeléshez szükséges energiát, melyet hat masszív hidraulikus akkumulátorban tároltak, hogy a kellő pillanatban rendelkezésre álljon. Bonyolultsága ellenére a híd 86 fokos szögben történő felnyitásához csupán egyetlen percre volt szükség!Bár a mai napon hidraulikusan emelkedik a híd, 1976 óta már nem gőzgépek, hanem olaj és elektromosság adnak ehhez energiát.
A Tower-híd két gótikus kőtornyában kiállítás mutatja be a híd történetét, ahol megtekinthetőek az eredeti gőzgépek és akkumulátorok is, kilátójából pedig csodálatos panoráma nyílik a városra. A kiállítás készítői arra is gondoltak, hogy a kilátóban speciális üvegfal tegye lehetővé a tükröződésmentes fényképfelvételek készítését.
TIPP: - Mivel a híd felnyitása emlékezetes látvány, látogatásunkat célszerű lehet ehhez igazítani. A www.towerbridge.org.uk oldalon találod azt az „órarendet", amelyből kiolvasható, hogy mely nap, pontosan mikor, milyen hajó kedvéért kerül a híd felnyitásra.

Westminster Abbey (Westminster-apátság)
A Westminster-apátság különleges helyet foglal el a brit történelemben, hiszen amellett, hogy középkori építészeti szempontból egyedülálló mestermű, számolatlanul állít emléket a nemzet nagyjainak.

Az apátság Nagy-Britannia uralkodóinak koronázó temploma és számos királyi esemény színhelye. Ezen a helyen koronázták angol királlyá Hódító Vilmost 1066-ban és azóta valamennyi uralkodót, legutóbb 1953. június 2-án II. Erzsébetet.
Hitvalló Edward kápolnájában (Edward the Confessor's Chapel) található az ősi koronázó trónszék, amely I. Edward rendeletére 1300 táján készült el. Valamennyi angol királyt egyben Skócia királyává is koronázzák ezen a négy oroszlán hátán álló tölgyfa széken.
Az apátsági templom az uralkodók tradícionális temetkezési helye, itt nyugszik többek között I. Erzsébet, Hitvalló Edward, V. Henrik és VII. Henrik. Az apátság különleges síremlék-gyűjteménnyel bír, hiszen több, mint háromezer embert temettek el itt, köztük államférfiakat, tudósokat (Darwin, Livingstone, Newton), költőket (Tennyson, Dickens, Kipling) és zeneszerzőket (Händel).
A főhajó nyugati végében nyugszik az Ismeretlen Katona, akinek a testét Franciaországból hozták haza és 1920. november 11-én temették ide.
A Szt.György-kápolnában (St.George's Chapel) látható az I. világháborúban elesett egymillió brit katona emlékkápolnája. Itt találhatóak továbbá azok az albumok, amelyekben a II. világháború polgári áldozatainak nevei olvashatóak.

A Lady-kápolnát (Lady Chapel) VII. Henrik építtette az 1500-as évek elején. Leglátványosabb részei a legyezőboltos mennyezete, illetve a gazdagon faragott tölgyfa széksorok. A széksorok első sorában a Bath lovagrend lovagjai foglaltak helyet, a széktámlán a lovagok bronzcímerei láthatóak. Az oldalkápolnában áll a Királyi Légierő Kápolnája (Royal Air Force Chapel), amely a II. világháborúban elesett katonák emlékét őrzi.
Clock tower - Big Ben (Óratorony)
A 96 méter magas Óratorony (Clock Tower) a Parlament legismertebb épülete és mára London jelképévé vált. A torony a Parlament észak-keleti oldalán, a Bridge Street felőli oldalon található.
A Big Ben nem a toronynak vagy az óráknak a neve, hanem a több, mint 13,5 tonnás harangé (eredeti nevén Great Bell), amely az órákat üti.
Az óratorony – Charles Barry tervei alapján – az után épült, hogy a régi Houses of Parliament épülete lángok martaléka lett 1834-ben.
A harangot Sir Benjamin Hall, az 1857-ben befejezett újjáépítési munkák főfelügyelője után kezdték Big Bennek nevezni.
Az óra számlapja a legnagyobb Nagy-Britanniában: az átmérője 7 méter, a percmutató 4,2 méter hosszú és 100 kg súlyú, az óramutató pedig 2,74 méteres és 300 kg súlyú.

Az óramű mind a mai napig mechanikus, így működtetése a heti három felhúzáson kívül, rendszeres olajozást igényel.
A torony harangjátéka világszerte ismert és 1923 óta naponta elhangzik a BBC rádión.
London Eye (Millenniumi Kerék)
A British Airways London Eye, azaz a Millenniumi Kerék, a Temze keleti partján, a Westminster és a Hungerford hídak között található. 135 méteres magasságával 2006. májusáig ez volt a világ legmagasabb forgókereke. Tiszta időben akár 40 km-re (Windsorig) is ellátni a tetejéről.


A London Eye David Marks, Julia Barfield, Malcolm Cook, Mark Sparrowhawk, Steven Chilton és Nic Bailey építészek tervei alapján készült.
Az óriáskerék külső széléhez rögzített 32 zárt kabin kb. 0,9 km/h sebességgel, kb. 30 perc alatt tesz meg egy kört. A kerék elég lassan forog ahhoz, hogy az emberek be- és ki tudjanak szállni, sőt még arra is jut idő, hogy a biztonsági emberek a kiszállók után ellenőrizzék, semmi gyanús csomag sem maradt a kabinban.
A kereket darabokban, a Temzén szállították felállításának helyére, majd összeszerelése után daruval - több órás munkával - emelték az 1700 tonnás monstrumot függőleges pozícióba.


A kereket Tony Blair miniszterelnök adta át 1999. december 31-én, de sajnálatos technikai problémák miatt ténylegesen csak 2000. márciusától látogatható. Az óriáskereket a The Tussauds Groups üzemelteti, és a British Airways szponzorálja. A kerék olyan sikeres, hogy annak ellenére, hogy eredetileg csak öt évre kapott működési engedélyt, később meghagyták állandó turista látványosságnak.
Buckingham Palace (Buckingham Palota)
A Buckingham Palace 1837. óta az angol királyi rezidencia. A palota – bár a Királyi Gyűjtemény páratlan darabjaival van berendezve, illetve díszítve, nem művészeti galéria vagy múzeum, hanem egyike a világ jelenleg is aktívan működő királyi udvarainak. Évente 50.000 hivatalos vendég fordul meg itt a különböző fogadásokon, ebédeken, illetve a Királyi Kerti Partin.
A klasszicista stílusú, kétemeletes palotát – melyben 775 szoba található – széles, kikövezett udvar választja el a kovácsoltvas kerítéstől, melynek oszlopfőin a Királynő Bestiái, vagyis a királyi családba beolvadt nemzetségek és az meghódított területek címerállatai láthatóak.
Előtte zajlik délelőttönként a palotaőrség őrségváltási ceremóniája, amely a londoni látogatások kihagyhatatlan látnivalói közé tartozik.


Napjainkban a dísz szobákat (State Rooms) a királynő és a királyi család tagjai használják, itt fogadják állami vendégeiket hivatalos látogatásuk alkalmával. Augusztus és szeptember hónapokban – amíg a királynő éves látogatásán Skóciában tartózkodik – a palota 19 dísz szobáját megnyitják a nagyközönség előtt.
A dísz szobák a Royal Collection legszebb kincseivel, angol és francia bútorokkal, Sevres-i porcelánnal vannak berendezve, a falakat Rembrandt, Rubens, Poussin and Canaletto festményei díszítik.
A dísz szobák közül megtekinthető az díszebédlő (State Dining Room), a kék terem (Blue Drawing Room), amelyben Viktória királynő koronázása előtt 1838. májusában az első bált tartották, és a zeneterem (Music Room vagy Bow Drawing Room) is, ahol a canterbury érsek eddig négy királyi csecsemőt keresztelt meg.


Kizárólag 2008. év folyamán a látogatók megtekinthették a palota Báltermét, ahogy azt egy hivatalos fogadás alkalmával feldíszítik. A külföldi államfők fogadása során, az itt tartott első vacsorán megjelenik a királynő és a királyi család más tagjai is. A királynő eddig 94 protokolláris fogadást adott, melyeken körülbelül 150 vendég szokott részt venni. Az ilyen alkalmakra hagyományosan használt patkó formájú asztalt azzal a híres étkészlettel (Grand Service) terítik, melyet először III. György 1811-es születésnapján használtak.
A Bálterem 36.6 méter hosszú, 18 méter széles és 13.5 méter magas. 1856-ban a Krími háború végének megünneplésekor használták először.
A séta a mintegy harminc madárfajnak és 350 vadvirágnak otthont adó palotakert déli részében ér véget, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a palota nyugati frontjára és híres tavára.

St. Paul's Cathedral (Szent Pál székesegyház)
A St Paul's Cathedral Európa ötödik legnagyobb temploma, mely némileg a római Szt. Péter-székesegyházra emlékeztet. Helyén már évszázadokkal a Wren-féle újjáépítése előtt is katedrális állt.
A középkori székesegyházról II. Károly udvari festője, a cseh Wenceslaus Hollar készített aprólékos rézkarcot. A székesegyháznak a korabeli Európában – a milánói és a sevillai dóm kivételével – nem akadt párja. Ez a székesegyház ugyanakkor a Nagy tűzvész során teljesen megsemmisült.

A székesegyház újjáépítésére Sir Christopher Wren irányítása alatt 1675 és 1710 között került sor. Jelenleg a székesegyház teljes felújítása folyik felépítésének 300. évfordulója alkalmából.
A székesegyház alapja latin kereszt. A Ludgate Hill felőli főbejárata elsősorban hatalmas arányaival, megnyugtató tagoltságával hat ránk. A lépcsősor felett kettesével álló korinthoszi oszlopok tartják a timpanont, melynek domborműve Szt. Pál megtérését ábrázolja – azt a pillanatot, amikor Saulusból Paulus lett.
A székesegyház északi harangtornyában 1878. óta tizenkét harangból álló harangjáték-szerkezet található, míg a déli, toronyórával díszített harangtoronyban az 1882-ben öntött, 360 mázsás „Great Paul” (Nagy Pál) harangzúg.
A székesegyház kupolájának átmérője 31 méter, 11 méterrel kevesebb, mint a Szt. Péter-székesegyházé. A kupola 30 méter magasan húzódó, belső körfolyosója az ún. Suttogó-folyosó (Whispering Gallery), mely arra utal, hogy a kupola alatt a korlát egyik felén elsuttogott szó a túloldalon is tisztán érthető.
TIPP: - Próbáld ki te is! Üljetek egymással szemben a kupolában körbefutó folyosón, fejedet oldalra fordítva, hajolj arcoddal a falhoz és suttogj néhány szót. A 31 méterre, veled szemben ülő is hallani fogja...

530 lépcső vezet fel a 85 méter magasban található Arany Galériára (Golden Gallery), ahonnan lélegzetelállító londoni panoráma tárul elénk.
A székesegyház első orgonáját még 1695-ben a híres angol orgonakészítő mester, „Father Smith” (eredeti, német nevén: Bernhard Schmitz) építette. Rendszeresen játszott rajta Handel is: 1759. április 6-án – 8 nappal halála előtt – még eljátszotta itt a Messiást. A jelenlegi orgona 1870-ben épült, Henry Willis műhelyében, de néhány sípja még a Smith atya orgonájából való.
A déli kórusfolyosó oldalán figyelemre méltó a költő, John Donne fehér márványszobra, mely a székesegyház egyetlen olyan műemléke, amely túlélte az 1666-os Nagy tűzvészt.
A déli kereszthajóból lépcsőn jutunk le az egész épület alatt végighúzódó, és így Európa legnagyobb kriptájába. A kriptában – számos államférfi szarkofágja mellett – megtaláljuk Wellington márványkoporsóját, Nelson fekete márvány szarkofágját, a festő William Turner, a hídépítő John Rennie, vagy a penicillint feltaláló Alexander Fleming sírköveit. A kripta déli oldalhajójában egy sima fekete márványlapon a székesegyház építőjének, Wrennek neve olvasható, fölötte a latin felirattal: „Lector, si monumentum requiris, circumspice”, azaz „Olvasó, ha emlékművét keresed, nézz körül”...

Tower of London
London egyik jelképe és az egyik leginkább látogatott turista-attrakciója a londoni Tower középkori épületegyüttese a Temze partján. A folyótól a Towert a Tower Wharf nevű, ingyenesen látogatható sétány választja el. Innen csodálatos kilátás nyílik a Temzére, a Tower Bridge-re, a túlparti városházára és a HMS Belfast nevű múzeumhajóra egyaránt.
A Tower az évszázadok során a legkülönbözőbb célokra szolgált: volt királyi palota és várkastély, kincstár és börtön, állatkert és csillagvizsgáló. Ugyan I. Jakab uralkodásától kezdve falai között nem lakott uralkodó, de a britek által oly annyira kedvelt hagyományok egyike értelmében a koronázása előtti éjszakát az uralkodónak a Towerben kell töltenie. Jelenleg a Tower a világ egyik legnagyobb turista attrakciója, a Világörökség része, melyet évente több, mint kétmillió ember látogat meg. Itt őrzik a brit koronaékszereket, valamint egy gazdag fegyvergyűjteményt.

A szomszédos híd ugyan szintén a Tower nevet viseli, de korban jóval később, 1894-ben épült, és a nevén kívül semmilyen kapcsolatban nem áll az erőddel.

- A White Tower a Tower legrégibb épülete, melyet még 1078-ban kezdett építtetni Hódító Vilmos. Az építkezés megszervezésével megbízott rochesteri püspök, Gundulph Franciországból hozatott az építkezéshez köveket.

A fegyvergyűjtemény alapját VIII. Henrik vetette meg, utódai gazdagították, így érdekes keresztmetszetét adja az európai fegyverzet fejlődésének a középkortól az első világháborúig.
- Középkori-palota: A 2006-ban felújított kiállítás bemutatja, hogyan nézett ki a középkori királyi udvar III. Henrik és I. Edward korában. Berendezett szobákban korabeli székeket, ládákat, ágyat, kézi szövésű függönyöket és fali szőnyegeket láthatunk. Ezen felül illat és hangeffektusok segítenek felidézni a középkori hangulatot.

A háromemeletes tornyot III. Henrik építette börtön céljára, nevét is egyik első foglyáról, az 1397-ben bebörtönzött Thomas Beauchamp-ról kapta. A kőfalakon, üveg alatt láthatjuk a foglyok fal-iratait, rajzait. Így pl. Guildford Dudley-ét, aki egyetlen szót vésett a falra: „IANE". Jane nem volt más, mint felesége, Jane Grey, a szerencsétlen sorsú, a Towerben kivégzett királynő. De láthatjuk az 1941. május 14-től 20-ig itt raboskodó Rudolf Hess falba karcolt autogramját is.
- Árulók kapuja (Traitors' Gate): vízi úton, e kapun át szállították az árulókat (pl. Thomas More-t, Thomas Cromwell-t, I. Erzsébetet) a Towerbe. 

Houses of Parliament (Parlament - Westminster-Palota)
A Westminster-palota - vagy ahogyan ma nevezik, a Parlament - eredetileg királyi rezidenciaként működött, majd egy tűzesetet követően 1512-ben vált a Parlament színterévé. A brit parlament két házra oszlik: a főrendek alkotta Felsőházra (House of Lords), valamint a megválasztott képviselőkből álló Alsóházra (House of Commons). Az Alsóház tagjai képviselik a különböző politikai pártokat és belőlük áll össze az Egyesült Királyság kormánya.


A Parlament épületei közül legismertebb az Óratorony (Clock Tower), azaz a Big Ben, amely mára London jelképévé vált.
A Parlament túloldalán találjuk a közönség és látogatók számára fenntartott bejáratot (Public Entrance), valamint a királyi bejáratot (Sovereign's Entrance). Ez utóbbit kizárólag az uralkodó részére tartják fenn: az uralkodó ezen keresztül lép be a Parlament épületébe az ülésszak megnyitására.
A Felsőház a palota leggazdagabban díszített termében ülésezik, melyben az uralkodó szín a vörös. Itt találjuk a királynő aranyozott trónját is. Az uralkodó ezen a trónszéken ülve mond beszédet a Parlament megnyitásakor.
Az Alsóház terme szolidabban kivitelezett, mint a felsőházi tanácsterem és az uralkodó színe a zöld. A kormánypártiak a bal, míg az ellenzékiek a jobb oldalon foglalnak helyet. A Házelnök felmagasított széke középen áll, a két oldal között.


A nyári időszakban, amikor a Házak nem üléseznek (rendszerint augusztustól szeptember végéig) a Parlament látogatható a turisták számára is.

Madame Tussauds (Madame Tussaud Panoptikuma)
Madame Tussaud Panoptikuma hosszú és kalandos történettel dicsekedhet azóta, hogy a híres viaszbábuk sok évi vándorlás után „letelepedtek” 1835-ben Londonban, és Madame Tussaud a Baker Streeten megnyitotta első állandó kiállítását. A gyűjtemény 1884-ben költözött jelenlegi helyére, a Marylebone Roadra, és megbecsültségét mutatja, hogy mára az Angol Örökség részévé nyilvánították.
Az elmúlt évtizedek (századok?) hírességei mind felsorakoznak itt, legyenek akár királyok, politikusok, sportolók, művészek vagy hírhedt bűnözők. És megcsodálhatod az épp aktuális sztárokat is, hiszen úgy tartják, nem is világsztár az, akiről még nem készült viaszbábu. Mme Tussaud pedig lépést tart a sztárvilág változásaival. Van már viaszmása a Harry Potterként megismert Daniel Radcliffe-nek éppúgy, mint a Karib-tenger kalózainak. A viaszbábuk megdöbbentően élethűek, nem egy közülük igen tetemes anyagi ráfordítás árán születhetett meg.
A kiállítás „tematikus”: külön teremben csodálhatjuk meg Hollywood és Bollywood sztárjait, így pl. Brad Pitt, Johnny Depp és Julia Roberts, illetve az indiai filmcsillagok, Shahrukh Khan és Aishwarya Rai szobrait; az interaktív sport zónában láthatjuk David Beckham, Lewis Hamilton és Cristiano Ronaldo mását.
A kultúr zónában neves tudósok, művészek viaszszobrai állnak, mint pl. Einstein, Dickens és PicassoA zene zónában találkozhatunk Lady Gagával és Amy Winehouse-szal, Justin Timberlake-kel, Robbie Williams-szel és Britney Spears-szel éppúgy mint a halhatatlan elődökkel Jimi Hendrix-szel, a Beatles-szel, Bob Marley-vel vagy Freddie Mercury-val.
A világ vezetőinek (World Leaders) sorában a királyi család tagjai mellett híres vagy hírhedt politikusok, államférfiak sorakoznak.
A divat világának szereplőit (pl. Kate Moss) csakúgy felfedezhetetd itt, mint filmszereplők (Ironman, Hulk, Pókember) alakját is.
A Chamber of Horrors - ahová szívbetegeknek, gyerekeknek és terhes anyáknak nem javasolt belépni - élő színészekkel és speciális effektekkel is rémísztgeti a látogatókat.
Ma már a világ több pontján is megnyitotta kapuit a Tussaud nevével fémjelzett panoptikum. A Múzeum megtalálható Hong-Kong-ban, ahol például Jackie Chan a legnagyobb attrakció, de épült panoptikum Amszterdamban, Las Vegasban, New Yorkban, Washingtonban, Berlinben, Hong Kongban, sőt Sanghajban is.

London Bridge (London híd)
A London Bridge helyén két évezred óta híd áll. A jelenlegi hidat II. Erzsébet királynő nyitotta meg 1973. március 17-én. A hídépítők célja az volt, hogy a híd hosszú életű és funkcionális legyen, így szembetűnően kevésbé díszített, mint a többi londoni híd.
Ezen a helyen először még a rómaiak építettek fa, katonai ponton hidat i.sz. 50-ben. I.sz. 55-ben cölöphíd épült itt, melyet a rómaiak barakkjai, és a helybeliek kis kereskedő telepe vett körül, London városának elődje.


Az ősi fa híd számtalanszor elpusztult: I.sz. 60-ban Boudicca királynő, 1014-ben a norvég Olaf király csapatai rombolták le, 1091-ben a híres londoni tornádónak, míg 1136-ban tűzvésznek esett áldozatul.II. Henrik 1176-es utasítására, Peter de Colechurch irányítása alatt kőhíd tervei készültek. A híd azonban csak 1209-re - Földnélküli János uralkodása idején - készült el, és állt 1831-ig.
A híd - a korabeli „divat”-nak megfelelően - leginkább utcára hasonlított: két végét erős kapuk védték, a hídon néhol 7 emeletes házak, üzletek, sőt egy Becket Tamás meggyilkolt canterbury-i érsek nevét viselő kápolna állt.
A középkori hídnak 20 kis íve volt, déli végén felvonóhíd állt, így a hidat éjszakára „bezárták". A híd gátként is funkcionált, két oldala között két méternyi különbség is lehetett. Két szélső íve alatt vízikerék dolgozott, a déli vízpumpát, az északi malmot működtetett.
A híd déli vége elhíresült, mivel ide tűzték ki a kivégzettek fejét. Az első fej William Wallace-é volt 1305-ben, de őt olyan híres kivégzettek követték mint Sir Thomas More 1535-ben, Thomas Cromwell 1540-ben. Feljegyzések szerint 1598-ban harminc levágott fej „díszítette" a hídfőt... E szörnyű szokásnak 1660-ban II. Károly vetett véget.
Ugyan 1722-re egyértelművé vált, hogy a híd túlzsúfolt, elöregedett és a folyami forgalmat is akadályozta, de a hidat végül csak 1832-ben bontották le. Egyik 650 éves fapilléréből egy ötletes halász széket faragott, mely a mai napig megtalálható a Fishmongers' Hall-ban, azaz a halkereskedők céhének csarnokában.
A régi híd helyén 1824 és 1831 között John Rennie tervei alapján, fiai (John és George Rennie) által befejezve öt ívű, 283 méter hosszú, 15 méter széles kőhíd épült. A hidat 1902 és 1904 között kiszélesítették, de rövidesen kiderült, hogy a híddal komoly problémák vannak: 3 cm-t süllyed 10 évente. 1924-ben a híd keleti vége már 3-4 hüvelykkel volt alacsonyabban a nyugati végénél.
A jelenlegi híd terveit Mott, Hay és Anderson készítette. A híd a korábbi, „Rennie-híd" helyére épült 1967-1972 között, folyamatosan bontva a régit és építve az újat. 1984-ben egy brit hadihajó, a HMS Jupiter nekiütközött a hídnak súlyosan megrongálva azt.
A híd történetét mutatja be a London Bridge Experience, mely 2008. február 22-én nyílt meg a korábbi Rennie-híd egyik ívében. 

National Gallery (Nemzeti Képtár)
London leghíresebb terén, a Trafalgaron álló művészeti galéria, mely a világ egyik leggazdagabb képtára. 2300 darabos, 1250 és 1900 közötti festménygyűjteményében megtalálhatók a legnagyobb olasz és németalföldi mesterek – pl. Botticelli, Verocchio, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Rafaello, Tizian, Rembrandt, Cézanne és Van Gogh – remekművei.


A 2. világháborúban Kanadába akarták menekíteni kincseit, ezt Winston Churchill kifejezett utasítása akadályozta meg.A múzeumnak helyet adó épület 1832-38 között épült William Wilkins tervei alapján, és a londoniak büszkén hangoztatják, hogy a „National” jobb beosztású, mint a párizsi Louvre. Hosszan elnyúló, korinthoszi oszlopokkal és zöld kupolával ékesített épülete uralja a Trafalgar tér északi oldalát. Az épület külső méretei már sejtetik, mekkora gazdagság tárul elénk odabent.

Westminster Cathedral (Westminster székesegyház)
A Westminster-székesegyház – amit semmiképp ne keverjünk össze a Westminster Abbey-vel, azaz az apátsággal– az angol és walesi római katolikus közösség „anyatemploma”, Anglia és Wales legnagyobb római katolikus temploma. 1895-1903 között épült John Francis Bentley tervei alapján. Korai bizánci stílusával erősen különbözik London többi templomától.
Már a külseje is meghökkentő: a vörösesbarna téglaépületet 86 méteres, St. Edward-tornyával együtt fehér keresztcsíkozás díszíti.


A székesegyház belsejébe lépve szembetűnik, hogy belső díszítő elemként a legkülönbözőbb színű, erezetű és származási helyű – az utolsó számolás szerint 126 féle –márványt, valamint szép, ikonokra emlékeztetőmozaikokat használtak fel.A székesegyház oltára egyetlen, 24 mázsás gránittömb, mely felett nyolc, aranysárga ónixoszlopon álló, mozaikkal díszített baldachin áll. Az érseki trónszéket a római Lateráni Szt. János Bazilikában található pápai trón mintájára készítették. A székesegyház érdekessége még, hogy a márvány oszlopok gazdagon díszített, carrarai márvány oszlopfői között nem találunk két egyformát.

British Museum (Brit Múzeum)
A londoni British Museum a világ legnagyobb és egyszersmint a legrégebbi történeti múzeumainak egyike. Több mint 13 millió tárgyat őriz a Föld minden sarkából, az őskortól napjainkig. A múzeum legfőbb attrakciói (highlights) száma is 4000!!!
Gyűjteményében megtalálhatók a világ leghíresebb archeológiai leletei, melyek közül a legnépszerűbb a páratlan múmiagyűjtemény.
100 millió fontos (kb. 3,8 milliárd forint) beruházásban üvegtetővel lefedett belső udvara Európa legnagyobb fedett közösségi tere, melyet 2000. december 6-án nyitott meg a királynő.


A múzeum nemcsak kiállításairól, hanem kutatómunkájáról is híres. Különösen élen jár az ókori archeológiai leletek kémiai vizsgálatában: már 1920-ban létrehozta önálló laboratóriumát, melyben elsőként használtak a radiocarbon datálásra alkalmas készüléket.
A Múzeum keretein belül működik az angol uralkodók könyvtárának alapján 1757-ben létrejött British Library is, mely Charles Dickens, de Karl Marx munkáinak is otthont ad.
A British Múzeum gyűjteményének elrendezése roppant ésszerű, hiszen országokként, kontinensenként van csoportosítva:
Hat különböző teremben találhatjuk meg eme régiségeket. A leghíresebbek közé tartozik a lindow-i ember, akit 1984-ben fedeztek fel egy ásatás alkalmával.
A tőzeges talaj savtartalma konzerválta és hagyta az utókorra.
- Egyiptom

Számos szobor található erről a területről. II.Ramszesz fáraó gigantikus szobra fogad minket mikor belépünk Egyiptom szépségei közé.
Itt található még a rosette-i kő is, aminek segítségével Jean-Francois Champollion megfejtette az egyiptomi hieroglif írást.
- Európa

1939-ben fedezték fel angolszász királyi temetkezési kincseket, amelyek megváltoztatták az életmódról és a szertartási szokásokról eddig kialakult képet. Rengeteg ékszer, edény és harcászati eszköz tartozik a kincs közé. Számos tudományos eszközt is találhatunk itt, mint például egy időjelző órát.
- Afrika

Afrikai szobrok, kelmék és a grafikus művészek alkotásainak érdekes kollekcióját találjuk itt.
A Benini királyság híres bronzai mellett, modern afrikai metszetek, festmények és rajzok, valamint híres textília gyűjtemény látható.
- Ókori görögök és Róma

A múzeum leghíresebb kincse az Elgin márványok található itt. Az i.e.5. századi Parthenonból való domborművek egy márványfrízt alkotnak, mely egykor az athéni Akropoliszon álló Athéné-templomot díszítette.
- Ázsia

A kínai gyűjtemény jeles tagjai között szerepelnek különböző porcelánok és a Shang bronzszobrok. Buddhista templom falait díszítő faragott domborművek és japán teáscsészék is gazdagítják Ázsia történelmi kincseit.
London Pass (London kártya)
London Pass egyfajta turista bérlet London legérdekesebb nevezetességihez. 

Ismerve a londoni belépőjegy árakat, a London Pass igazán kedvezményes áron nyújt ingyenes belépést sok-sok látnivaló esetén. A kártyával 57 turista látványosságot nézhetsz meg ingyen, olyanokat mint Tower of London, Kensington palota, Windsor-i és Hampton Court kastély, Londoni Állatkert, Tower Bridge, Kew Gardens botanikuskert, a HMS Belfast hadihajó, Globe színház, Szent Pál székesegyház, de a kártya birtokában ingyen sétahajózhatsz is a Temzén.
A London Pass kártyával számtalan további kedvezményre is jogosulttá válsz (pl.: ingyenes audioguide, ingyenes belépés a fizetős kiállításokra), illetve kedvezményes szolgáltatások bárokban, éttermekben.
A kártyát megvásárolhatod tömegközlekedési opcióval is, ekkor a kártya érvényessége alatt ingyen és kötöttségek nélkül utazhatsz az egyébként meglehetősen drága londoni tömegközlekedésen, ezáltal teljesen leegyszerűsítve a zónák és jegyárak közti eligazodást!

forrás: londonkalauz.hu